A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

A komputertomográfia hosszú múlttal rendelkező képalkotó eljárás, amely a folyamatos technikai-technológiai fejlesztések eredményeként a klinikai gyakorlat fontos részévé vált. A vizsgálat gyorsan kivitelezhető, a képmi­nőség kiemelkedő, a széles körű klinikai alkalmazások, a maximális fel­használó- és betegbarát ergonómia hozzájárult ahhoz, hogy az elvégzett CT-vizsgálatok száma minden korcsoportban folyamatosan emelkedett, s az ebből adódó orvosi sugárterhelés is növekedett. A gyártók az utóbbi évtizedben egyedülálló dóziscsökkentő megoldásokat kínálnak, az állandó folyamatos innováció ezen célok érdekében történik.

Az agyrázkódásnak is nevezett enyhe agysérülés felnőtteknél és fiataloknál is gyakori. Károsíthatja többek között a testi, kognitív, lelki és magatartási funkciókat. Minden esetben mérlegelni kell a sérülés mechanizmusa és a tü­netek időbeli jelentkezése közötti összefüggéseket. Ha sportolónál felmerül agyrázkódás gyanúja, csak teljesen tünetmentesen térhet vissza a pályára. Az első ellátás alapvető elemeit képezi a rövid kognitív teszt és a fizikális nyugalomba helyezés. A tünetek megszűnésekor a beteg fokozatosan tér­het vissza megszokott aktivitásához. Kockázati tényezők fennállásakor hosszabb időt kell hagyni a felépülésre.

A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb („hallom, de nem értem”). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depres­szióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

A szexuális egészség centrális szerepet tölt be az egyén személyiségfejlődésében, és egyben meghatározó az életminőség szempontjából. A biológiai akceleráció következtében a fiatalok testi értelemben egyre korábban érik el a szexuális érettséget, s az aktív szexuális élet kezdete is korábbra tevődik. A korai szexuális élet magas kockázatot jelent a nem kívánt terhességek és nemi betegségek iránt. A magas szintű, széles körben elérhető prevenciós programok a harmadik évezred egészségfejlesztésében kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak.

A dózistudatosság mint munkahelyi gyakorlat elsajátításával a CT-vizsgá­latok sugárdózisa, a betegek veszélyeztetettsége csökkenthető. A modern szoftverekkel biztosítható a CT vizsgálatok robusztus adatmennyiségei alapján végzett optimalizáció, melyhez elengedhetetlen a protokollok harmonizálása. Megfelelően végrehajtott optimalizációval jelentős dózis csökkentés érhető el, de ehhez a klinikus és radiológus megfelelő együtt­működése létfontosságú. Az eredményes dóziscsökkentéshez változtatni kell a rögzült gyakorlatokon. Ha a diagnózis felállítását nem veszélyezteti, a képminőség romlása is megengedhető.

Az α₁-proteináz-inhibitor (A1PI) hatásosságát α1-antitripszin-hiányos be­tegek kezelésében még sosem igazolták randomizált, placebokontrollos vizsgálatban. A CT-vel történő tüdődenzitás-mérés sokkal érzékenyeb­ben tükrözi az emfizéma progresszióját α1-antitripszin-hiányban, mint a spirometria, ezért a RAPID vizsgálatban a kezelés eredményességét CT-vel mérték.

A tüdőultrahang szerepe az utóbbi évekig a mellűri folyadékgyülemek kivizsgálására és a torakocentézis vezérlésére korlátozódott, de újab­ban a sürgősségi és intenzív medicina értékes képalkotó eszközévé vált. A betegágy mellett is viszonylag könnyen elvégezhető vizsgálat szüksé­gessége minden akut helyzetben felmerülhet. A mellűri folyadékgyülem, a pulmonális vénás pangás és ödéma, a pneumónia és a pneumotorax ult­rahanggal igen gyorsan kimutathatók sürgősségi helyzetekben.